Elsőre talán kissé furcsának tűnhet a cím, de meg fogjátok látni, hogy tökéletesen lefedi a valóságot. Vagy ha nem is tökéletesen, de átvitt értelemben egészen biztosan. A történet azzal indult, hogy elhatároztam, hogy keresek magamnak valami munkát. Nincs diplomám, csak egy gimnáziumi érettségivel büszkélkedhetek, illetve egy darab angol nyelvvizsgával. Lehetőség akadt számtalan, de olyan, ami igazán elnyerte volna a tetszésem, nem igazán. Van ahol jól fizettek, de nem nagyon volt számomra izgalmas a munka. Volt olyan hely is, ahol elég érdekes lett volna a feladatom, de ott meg kész rablás volta fizetés, így azt sem vállaltam. Azt tudni kell még rólam, hogy a vendéglátásban már szereztem tapasztalatot felszolgálóként, és egyáltalán nem bántam volna, ha ilyen munkakörben kerülök alkalmazásra. Végül is egy koktél formájában érkezett a megoldás.
Egyik barátom hívott meg, egy jobb hely bárjába dumálgatni. Azért ide jöttünk, mert itt rendkívül finomra csinálják meg az egyik közös kedvencünket a Flaming Lamborgini nevű koktélt. Nem részletezném, hogy mit is takar ez, de aki teheti, az kóstolja meg, igazi élmény a fogyasztása. Sokat beszélgettünk, hogy milyen lehetőségeket tud ő munkával kapcsolatban, míg végül elfogyasztottuk az italt. Közvetlenül utána barátom előrukkolt élete talán legjobb ötletével. Az jutott eszébe, mi lenne, ha kimennék külföldre dolgozni. Volt ugyanis egy ismerőse, aki ausztriai munkát vállalt, és az óta is áradozik mind a helyről, mind a közvetítő partnerről. Meg tetszett az ötlet, bár kicsit aggódtam, mert csak nagyon kicsit gagyogok németül, féltem, hogy nem lesz elég a tudásom hozzá. Másnapra ki is derítette, hogy a Tiroli Álláskereső nevű cég segített a haverjának, így én is náluk jelentkeztem. Mindjárt az elején meg is tudtam, hogy aggodalmam nem volt alaptalan, ugyanis csak azokkal közösködnek, akik legalább egy minimális szinten beszélik a németet, bár nyelvvizsga nem kell. Szerencsére azonban kaptam segítő anyagokat, amiben jól leírták mire számíthatok, mit kell megtanulnom. Így aztán elsőre sikerült átmennem a kis tesztbeszélgetésen, amit egy kellemes hangú hölggyel folytattam le, aki nagyon segítőkész volt. Ő segített egyébként egész idő alatt.
Ezután megállapodtunk arról, hogy milyen feltételek mellett hajlandóak segíteni nekem. Az ajánlat kifejezetten jól hangzott. Egy kisebb térítési összegért cserébe garantálták nekem, hogy két héten belül kapok az általam megjelölt munkakörben állást. Ez ugye a felszolgálói munkakör volt. Ráadásul az is feltétel volt, hogy ez az ajánlat legalább 1000 eurós havi fizetést is tartalmazni fog. Amennyiben nem jön össze a dolog, úgy visszafizetik a teljes összeget, de a megnyugtattak, hogy ez szinte példátlan a cég eddigi történetében. Mindezért cserébe nekem csak annyit kell tennem, hogy követem a tanácsaikat és fogadom a hívásokat, e-maileket, vagyis az ajánlatokat. Bele is mentem a dologba, így hamar munkához láttunk. Első körben az önéletrajzom átírása és lefordítása volt a feladat. Szerencsére ezt mind megcsinálták ők, így nekem nem sok dolgom volt vele, csupán a végleges verzióra kellett rábólintanom. De az olyan is volt, amire csak bólogatni lehet. Az összes barátom és ismerősöm a csodájára járt. Rövid volt, tömör, frappáns, de minden fontos dolgot tartalmazott, és nem elhanyagolható módon rendkívül figyelemfelkeltő és stílusos is. Már ebből tudtam, hogy jól döntöttem, hogy bele mentem ebbe, hiszen igazi profik vannak a segítségemre.
Miután a referenciáim is lefordításra kerültek és a motivációs levelem is kész lett, hamar el is küldték az anyagomat a partnereikhez, és innentől dőlni kezdtek az elektronikus levelek és a hívások. Szinte reggeltől estig csörgött a telefonom, és alig győztem az e-maileket olvasni, amikor épp nem beszéltem valakivel. Nem kellett egy hét sem és már annyi ajánlatot kaptam, hogy új problémával kellett szembesülnöm, nem igazán tudtam eldönteni, hogy melyik a legjobb.
Végül persze kiválasztottam egyet, ami jól is fizet, jó a munkakör is, és szép helyen van, valamint halálra sem kell dolgoznom magam, legalább is az előzetes tájékoztatás alapján. Holnap utazom ki, hogy munkába álljak, és ráadásul mind ezt abban a biztos tudatban teszem, hogy ha bármi gond van, akkor a Tiroli csapata segít és elrendezi, vagy ha szükséges, akkor újra pályáztat, külön költségek nélkül. Bár lehet erre nem kerülne sor, révén, hogy tucatnyi jobbnál jobb álláslehetőségre mondtam nemet, amik közül bármelyik megfelelne B opciónak.
A koktélozáskor támadt ötlet tehát óriási sikert hozott és már alig várom, hogy beszámolhassak a kint töltött első félévem kalandjairól.